(azt hiszem)
mindent csak illúziónak tűnik és ebben az álomban a könnyek országában vagyok ahol a sötét űr az úr és a vágy annak betömésére. akármivel. bármivel. akár a teddimacim fülével, akár egy óriás dobostortával lényegtelen, hogy ki nem állhatom csak szűnjön a mellkasomban a vákuum.
a valóság kopogtat a homlokomon és felfeszíti a szemhéjam. azt akarja, hogy lássak. lássam a szét folyt testem és azt, hogy mit tettem, mindent megettem. édes istenem!